TATÁR SZILVI

Anyámat 25 éves korában műtötték porckorongsérvvel, alig 8 hónapos voltam. Mikor gyerekkoromban ezt elmesélte, azt gondoltam, hogy ehhez ő már elég öreg volt akkor, biztosan ez egy “normális” dolog, hogy ilyenkor már műtögetik az embert. Megtudtam azt is hamar, hogy ez nem annyira normális, sőt, ő a gerince miatt lett leszázalékolva, Bechterew-kórja van. Ez nőknél… Tovább »

Őszintén szólva nem régóta foglalkozom tudatosan az önkénteskedéssel, viszont nagyon intenzíven sem csinálom. Ami belefér a világképembe, életembe, időmbe, azt viszont szívvel-lélekkel teszem.Egyre többször kapom magam azon, hogy más embereknek akarom az életet megkönnyíteni, régebben is sokat segítettem, beszélgetéssel, apróságokkal, ez bizonyos, csak nem tudatosan műveltem, inkább csak a neveltetés, az ösztön munkált bennem.Most viszont… Tovább »

Az idén Fadd előtt és Faddon is bringázás meg főleg futás (muhaha) közben sok mindenre rájöttem ám. Például arra, hogy az úszás jól megy, ha csinálom. Úszni menő. Meg arra, hogy nem tudok futni, viszont szeretek bringázni. Meg arra, hogy mindent újra kell kezdenem. Ja, nem arra még nem gondoltam, arra most gondolok. De a… Tovább »

Hajrá AFE Egyre több visszajelzést kapok barátoktól, ismerősöktől, hogy a bejegyzéseim hatására kezdtek el mozogni. Valami motiváló erőt azért biztosan sugárzok, nem is, ez JEDI erő! Nem vagyok ezzel egyedül, sokan képesek vagyunk rá. Nem is kell hozzá semmi más, csak a saját motivációnk, a lelkesedésünk és a közlésvágyunk (-kényszerünk :)).  Az embereknek emberközeli példaképek (motivátorok)… Tovább »

Az elmúlt több, mint két hét azzal telt, hogy a gyerekeimet ápoltam. Hol egyiket, hol másikat, hol mindhármat. Teljesen kikészülök ettől a feladattól, és nem azért, mert képtelen vagyok megtenni, amit kérnek, hanem mert huzamosabb ideig nem a magam ura lenni, na, azt már nem akarom. Tudom, hogy ez önzőnek tűnik, de… A 8 év… Tovább »

Most nem Fehér Klára könyvének elemzésére kerül sor, de valami tragikus vagy inkább tragikomikus helyzetről mesélek, amibe belecsöppentem, ahogyan városiból falusivá lettem. Egy barátnőm nagyon találóan fogalmazta meg a dolgot: senki nem lehet elég konzervatív ahhoz, hogy az  valamely közösségnek ne lenne modern. Alapvetően konzervatív családmodell, amit én helyesnek tartok, persze annál sokkal liberálisabb, mint… Tovább »

Before – After … ha szeretnék sok időt a külsőmmel tölteni, ha szeretném, hogy hullámos hajam legyen, ha szeretnék modell lenni, ha szeretnék… másmilyen lenni, mint amilyen vagyok. Zsófi jól leírta, mi történt. Harmincadik születésnapomra szerettem volna egy kozmetikust kérni magamtól, de elmaradt. Évek múlva kitaláltam, hogy de jó lenne egy olyan fotósorozat, amiben ki… Tovább »

Akárhogy bonyolítom az életem, mindig oda lyukadok ki, hogy egyszerűsíteni kell.  A férjem is azt tanulta programozás órán, hogy egyszerűsíteni kell. Ő pasi, neki könnyebben megy, én gyerekkoromból hoztam némi aggodalmaskodást és “elindulok egy órával hamarabb, biztos ami biztos”- neveltetést, de úgy érzem, nemsokára túl vagyok rajtam. Az ahogy esik úgy puffan életmód igazán a… Tovább »

Eszter, Zoli, Anna, én  Egyik kedvenc kabaréjelenetem címét adtam a posztnak is, hasonlóan kerültük el egymást eddig a sevillanas és én. A következő mondat például rólunk is szólhatna:  “Éppen nem gyakoroltam az egyik teremben, amikor szerényen nyílt az ajtó, és nem lépett be rajta Bartók Béla.” Az oly sokáig tervezgetett krakkói kirándulások is ilyenek voltak, minden… Tovább »

18 és fél év után visszatértem “szülőhelyemre”, Rapsonné várához. Amikor a férjemet megismertem, 19 éve (húúú), még nem sejtettem, hogy honvágyam lesz arra a vidékre. Első szilveszteren elvitt oda, fel a Bucsinba, el Rapsonnéhoz, és ott, akkor éreztem valamit, ami azóta sem múlt el – tudtam rögtön, hogy ide tartozom. Amikor lett internet-elérhetőségem (1995), azonnal… Tovább »